2013. október 27., vasárnap

Hétvége a hegyekben

Hol is tartottam? Elég régen volt az utolsó írás, de piszkosul összecsaptak a fejem felett az események, mondhatni lehetetlenné vált a blogvezetés az uccsó két hétben. :D De sebaj, ne nevezzenek Csabinak, ha ez a lemaradás nem ledolgozható! ;)

2013. Szeptember. 27-29.

Tehát legfrissebb emlékképeimet felidézve ott tartottam, hogy kigurultunk a városból és az irányt a közeli hegyek felé vettük, mégpedig egyenesen a cseh-lengyel határ felé. Maga az út mindössze másfél órán át tartott és habár nem volt közben sok esemény azért egy meglepő dolog akadt út közben, ez pedig nem volt mást mint a "Kofola büfé repülő verzsön"! Vagyis egy Kofola színeivel tarkított gépmadár büfé az autópálya közvetlen közelségében! Megállni sajnos nem álltunk meg, repesztettünk egészen a célig.

Repülőgép Kofola büfé verzsön

Megérkeztünk a helyünkre és, ami fogadott az maga volt a gyönyörűség! Egy kedves kis szálló messze a civilizációtól, az erdő közepén, nem is akármilyen. Hamar megkaptuk a kulcsokat és felérve olyan tisztaság és kényelem fogadott, amilyet rég láttam szálloda esetében. Plazmatévé minden szobában, ragyogóan üde fürdő, jól berendezett bár és étterem rész a lenti részen, vagyis minden adott volt egy kiváló hétvégéhez! ;)

Szállóhoz érkezve

Megérkezés után természetesen nem maradt másra idő mint megvacsorázni majd elkezdeni fogyasztani a helyi csapolt söröket. Ezekben sem volt hiány volt Staropramen, Pilsner és Kozel is többféle változatban. God I love these czech people!

Milannal és Radekkel az arany italok kereszttüzében

Másnap már sokkal eseménydúsabbnak ígérkezett a helyzet, hiszen tervbe vette kedves főnökünk, hogy elnézünk Harrachovba, ahol Európa egyik legnagyobb síugratója leledzik, és nem is csak nézelődőbe, hanem a helyi egyik domboldalon quad-szerű járgányokkal legurulva száguldozni. Ezért hát bepattantunk a kocsikba és 10 kmt autókázva megérkeztünk az évente több télisporteseményt adó kisváros területére. A város pedig habár egész hosszan vezetett, de mindössze egy főútból állt, ám annál pöpecebb látványt nyújtott színes és modern házaival, vendéglőivel, parkjaival. Látszódott, hogy ez bizony egy téli turistaparadicsom!

Első utunk éhenkórász bagázsunk okán az egyik vendéglőbe vezetett, ahol én inkább kihagytam a fogyasztást a többiekkel szemben. Ejj a haspók mindenit! Mikor mindenki betolta arcba az uccsó falatait, végre megtekinthettük a terepet!

A Terep, gurulásra fel

Ahogy az a képen látszik, egy frankó hó nélküli domboldal gurulásban volt részünk, ami szerencsére úgy volt megoldva, hogy még fel sem kellett baktatnunk járgányunkkal, mindössze megvárni míg felhúz a liftszerkezet! Zsír mi?!

Ízirájder Csabikááám!

A kis 3 kerekű járgány egész jó alkalmatosságnak bizonyult, azonban, akárhogy próbálkoztam nem tudtam kihozni belőle a kívánt sebességet, ezért kerékcsodát váltottam!

Kétkerekű csoda az izgi száguldásért!

A kétkerekű motorjárgány már jobbnak bizonyult, ezért innentől végig azzal csapattam. Egyetlen hátránya volt, hogy a felvonó szerkezet csövét a két láb közé kellett rakni, ami bizony egyes esetekben férfitársaimnak okozhatott nem várt mogyorótörést, ezért jó volt odafigyelni a felfele menetkor.

Kilátás fentről, nem gyenge mi?

A céges huligánok

Miután 15-ször is felszántottam a domboldal gyepét, úgy gondoltam, akkor most elég lesz és ideje lesz továbbállni. A többiek is rövidesen megunták és kiélték gyerek énjeiket, majd bepattantunk a kocsiba és visszahajtottunk a szállóhoz.

Itt még a vacsora előtt úgy gondoltuk sétálunk egyet és mivel a főnököm mint vonat szerelmes elvitt minket a Zubacskához, vagyis a hegyoldalt megmászó fogaskerekes vonathoz. Rövid séta után mindenki meglepetésére egy faluünnep kellős közepére bukkantunk ki, ahol mindenféle helyi ételeket, italokat, szuveníreket osztogattak. Ez volt a Zubacska ünnepe!

A régi Zubacska testközelből

Házisör csehmódra, Jakub vígan szemléli a csapolást

Kedvenceim a Zubacskás boxerek, bugyik és egyebek... :D

Házi készítésű hagymás burgonyás csodák, nyami!

Ezeken kívül azonban a legnagyobb meglepetés, akkor ért mikor megpillantottam szakállas barátunkat, Gandalfot!

Gandalf megelevenedik!

Nah jó, valójában nem is Tolkien mester karaktere jelent meg, hanem a cseh gyerkőcök Mikulás 2-je, azaz Krakonose, a hegyi figura. Pontosan azóta sem tudom mire jó, és milyen sztorik övezik, azt tudom, hogy imádják a gyerekek és itt is körbezsongták.

Visszaérve vacsoraidő után egy kellemes Svicková elfogyasztása után nekiálltunk a mulatásnak, úgy istenigazából :D Hiszen előkerült a magyar pálinka is, mely osztatlan sikert aratott cseh és egy szem lengyel kollégáimnál.

Sörök között egy pálesz magyar módra!

Igazából nincs értelme az estéről sokkal jobban beszámolni, az biztos, hogy a fogyasztással a jókedv egyenes arányban növekedett, ahogy az lenni szokott. Egy igazán víg estével koronáztuk meg a hétvégét! Nah ez ám a csapatépítés!

Külsős kollega és a 4000 ftos 4 cent rum! Meeenyiii?!

A másnapra virradva az előző este elfogyasztott alkohol mennyiséget, legalább annyi víz elfogyasztása váltotta fel, majd a reggeli után egy csoportfotó után hazafelé vettük utunkat. Másnap bizony várt a munka!

A csipet csapat

Folyt. köv.!

2013. október 13., vasárnap

Kirándulás előtt

Most, hogy ismét visszatértem, nem szándékozom eltűnni egy jó darabig, és mivel még mindig jó nagy lemaradásban vagyok a történetemmel, ezért újra az Erőhöz folyamodok és felpörgetem a sztori mesélést. Haladjunk tovább! ;)

2013. Szeptember 25-26. Szerda, Csütörtök - Pörgős hétköznap

A szerda igen pörgősen telt. Már reggel nagy bölcsességet sikerült levonnom, hiszen a villamosra várakozáskor egy fickó láthatatlan emberekhez üvöltözött össze-vissza, éppen mikor jónak látta. Mondanom sem kell alig néztek furán az emberek a környéken, de meg kellett állapítanom, hogy minél nagyobb a népsűrűség az őrült/mattrészeg/elgurult gyógyszerű emberek előfordulási aránya annál nagyobbra tehető... Innentől ezeken nem is fogok megakadni, csak követem cseh polgártársaimat és elengedem ezeket.

A munka ismét a szokásos droidszerű fordítást jelentette. De legalább láttam, hogy halad a dolog, leginkább előre!
Munka után aztán volt dolgom bőven, hiszen eljött az ideje elintézni a helyi tömegközlekedési "bérletet", azaz az Opencardot, ami keddtől átvehető volt egy bizonyos helyen a belvárosban.

Opencard és a helyi jegyek

Felül látható érdekességképpen, hogy is néz ki ez a kártya, valamint egy sima helyi járatos jegy. Tehát első utam oda vezetett munka után. Mikor nagy nehezen megtaláltam a helyszínt azt hittem eldobom az agyam... Annyian voltak, mint az oroszok! Gondoltam próba cseresznye, hátha mégis sorra kerülök időben az aznapi cseh nyelvtanuló csoport kövi meetingje előtt. Odamentem az automatához,  kértem egy kövi sorszámot. Megkaptam a 494-est. Ekkor bementem a váróba és felnéztem a kijelzőre, hol tart a sor. 398. Meeeennnyi??? Abban a pillanatban felszökött a vérnyomásom - úristen mennyit kell majd így várni... Aztán gyorsan lehiggasztottam magam, leültem és agyalni kezdtem, hogy érdemes-e egyáltalán maradnom. Kisebb gondolkodás után úgy találtam jó lesz még várni egy picit hátha csoda történik.
ÉÉÉSSS történt. Valami hihetetlen sebességgel pörgették az embereket, és ennek eredményeképpen fél óra múlva sikeresen megszereztem az Opencardomat! Ki tudja mennyit kellett volna várnom, ha mindezt Magyarországon kellett volna intéznem. Újabb piros pont a cseheknek!

Ezután gyors léptékben beugrottam a közeli "pöttöm" könyves boltba. Ez a könyvesbolt laza 3 emeletes volt és elég volt tájékozódni benne, nemhogy még megtalálni milyen könyvet keres az ember. Előző órán beszéltük meg, hogy mindannyian ugyanazt az olcsó könyvet kezdjük el, hogy egyszerre tudjunk haladni és lehessen követhető az egész tanmenet még annak is, aki nem tud olykor részt venni 1-1 órán. Segítséggel végül megtaláltam, majd az érte járó koronák kicsengetése után futottam a találkozóra.


Pontban 7-kor megérkeztem a fent látható állandó meeting pontra és már kezdtük is a tanulást. Ismét frankó hangulatban telt az óra és mindenkinek jutott kisebb szerep. Még én is megküzdhettem pár számomra elég durva kiejtésű szóval. Konkrétan olyan egy kicsit a nyelv, mint egy nyelvtörő, de később csak hozzászokom ehhez a gyönyörűséges nyelvezethez.

Csütörtökön megismerkedhettem két másik lakótársammal is. Nem is értem, hogy kerültük el egymást eddig, de nem számít.
Először a szomszédomban lakó cseh lánnyal Terezával találkoztam, akinek ugye nincs is rendes szobája csak egy lepedőkkel elkülönített kis szeglete. Nem is értem, hogy bírja ott, bár amennyit idejár gondolom nem nagyon érdekelheti. Nagyon nem sikerült megismernem, hiszen ellentétben a többiekkel nem beszél angolul.
Másik páciens az algériai fickó volt, aki mint kiderült nem is olyan fiatal mint a többiek. Konkrétan a 40-es éveiben jár, de elég jó fejnek tűnt, habár azon megnyilatkozása, ahogy a tulajt szidta a helyi kosz meg minden miatt az kevésbé nyerte el a tetszésemet :D Takarítani kééénee emböööör!!!

2013. Szeptember 27. Péntek - A túra napja

Elérkezett hát a céges Team Building napja! Mindenkin erőteljesen lehetett érezni az izgatottságot, és egész munkaidő alatt alig várta mindenki, hogy végre elinduljunk. Már előző nap berámoltam mindent a táskába, ezért teljes hadifelszereléssel érkeztem a hétvégére!
A munkaidő alatt mindössze az ebédszünetkor látott menüt nevezném érdekesnek, hiszen megint meglátogattuk a szomszédos Waldeska éttermet. Most pedig speciális ajánlataik voltak, hiszen Szeptember 27. Csehországban A Sör napja! Ezt a menü elnevezést lessétek meg:

Sörleves, sült csülök sörmártásban + egy korsó sör.  ÉÉÉS mindössze 1000 ft-ért!

Az egyetlen gond annyi volt, hogy munka közben nem iszunk :D
Ezután hamar eltelt a munkaidő, sőt még előtte 3/4 órával le is léptünk és 3 kocsival kigurultunk Prágából!

Folyt. köv. legközelebb a hétvégi kalandokról! ;)


2013. október 7., hétfő

A Csabi Visszatér!

Tááá tááá táráráárááárááá tárárárááááá ráááá tárárárááááááá!
Igen ide képzeljétek ide ama galaktikus űreposz a Sztárt Vársz főcímdalát. Megvan? Akkor most olvasd újra és énekeld! :D (Ha még ezután se megy hívd segítségül no nem a telefonos segítséget, hanem a youtubét:  http://www.youtube.com/watch?v=JG5OsfOuEy0 - na ugye?!)

Nem kérek elnézést az übergagyi photoshop mágiához, direkt volt!

Tehát hosszas kihagyás most Csabi Visszatér, és nem is akárhogy, hiszen vele van az ERŐ!!! Még pedig azért van szükség rá, hiszen elképesztő mennyiségű eseményt kell irtózatosan izibe ledarálnom, hogy behozzam magam. Nah, de sebaj vágjunk bele!

2013. Szept. 21 Szombat - Red Bull és miegymás!

Rögtön egy nagy blokkba kezdünk, hiszen aznap látogattuk meg gyakornok társaimmal a Red Bull Flugzeug rendezvényt, azaz ki tud jobb repülő alkalmatosságot fabrikálni és minél messzebb a pallótól a vízbe pottyanni. Izgi mi? Én is így gondoltam, egészen addig míg oda nem értem a helyszínre...

Itt csak az Erő segíthetett volna..

No igen mondhatni élvezhetetlen attrakció volt ez, hiszen hiába volt nagy rendezvény és látványos is olykor, ha egyszer bárhonnan nézed a történéséket csak az emberek feje búbját, vállát, oszlopot és egyebeket látsz... Amit azonban így is sikerült lekapnom:

Izzó kompánia és hotdog gárda "véres küzdelme" megelevenedik

Izzófejűek izzótáncot lejtenek, majd egy fél méter repülés után alászállnak bele a vízbe (gondolom én, mert ezt már persze nem láttam...). A hotdog gárda sztem még ezt a fél méteres repülő rekordot is csak alulról súrolta.
Tehát mivel nem nagyon lehetett látni semmit, ezért inkább másra szegeztem a tekintetem, ami abban a pillanatban sokkal érdekesebb volt, ez pedig az emberek elképesztő akarata és leleményessége!

Toj-toj és ablakmászás cseh módra

A villanyoszlopok és fák sem maradtak gazdátlanul

Valami elképesztő mennyi mindenre képes, hogy egy ilyen semmilyen lagymatag műsort lásson az ember. Hát mi nem sokáig szerencsétlenkedtünk ott, inkább elléptünk kedvenc éttermembe kacsát enni ismét és sétálgatni. Például az óváros térre:

Csingacsguk az utolsó mohikánpapagáj szelidítő

"Mr. karddal nyit sört" a folyékony kenyér pazarlásmestere

A díszes Pilsner kompánia

A fenti képhez még hozzáfűzendő, hogy egy Pilsner túrán vettünk részt a Károly-híd tövében, ahol megtudhattunk jópár dolgot a Pilsner Urquell történetéről, beleértve azt is, hogy jelenleg a legtöbb országban értékesített sör a világon! Hát megértem miért, hiszen helyben a túra mellé még mintavételi példányokkal is jutalmazták torkunkat!

2013. 09. 22-24. Vasárnaptól Keddig

A vasárnapi nap legfőképpen abból állt, hogy pihenjek és megpróbáljam megemészteni, hogy itt bizony tényleg az Erőre lesz szükségem, ha mindent használhatóra akarok tisztítani. Nah de jogosan merült fel bennem a kérdés, hogy mégis ki képes ekkora mocsokban nap mint nap élni.

Nem is kellett sokáig várnom, elég hamar találkoztam a cseh Honzával. Igen még egy Honzával, aki elmondta, hogy ez a leggyakoribb név csehföldön.
Hivatalos forma Jan (János), ahogy hívják Honza
Még egy példát mondott hasonlóra: 
Hivatalosan: Josef (József), ahogy hívják: Pepá.
Ugye milyen hasonlóak???
Amit róla el lehet mondani, hogy egész jó fejnek ismertem meg már a kezdettől és már vasárnap el is néztünk egy sörre a közelbe, csak, hogy megismerjük kicsit egymást, ha már több hónapig egy fedél alatt fogunk éldegélni.

Másik lakótárs a nigéria afro srác, azaz Jerry volt. Ő róla nem sokat tudtam meg a mai napig, annyit tudok mindenesetre, hogy speckó illatot áraszt magából, amit aligha nevezhetek kellemesnek városi orromhoz mérten.

Velük találkoztam a hét elején és hét végén. Főleg míg suvickoltam a slozit, a konyhát, a fürdőt, meg mindent, amit találtam. Ám legyen megcsinálom egyszer normálisan a takarítást, de, hogy innentől takarítanak maguk után az tuti, így vagy úgy. Ha kell fénykardot sem félek használni!!!

Folyt. köv! Sok-sok minden jön még tessék készíteni azt a bizonyos pelust! ;)