2013. november 20., szerda

Hat hét történései - 1.rész

Asszem ideje volt ismét billentyűzetet ragadnom. :) Elég mozgalmas hetek állnak mögöttem, melyet mivel rendesen le vagyok maradva a blogírással 3 bejegyzésben szeretnék summázni. Tehát következzék a csehországi híradás! ;)

2013. Szeptember 30-tól November 10-ig / 1. rész - A prágai élet változatos hétköznapjai

Hát ebben az időszakban elmondhatom, hogy megszoktam teljesen a prágai létet és eléggé rutinná váltak az itteni dolgok. Ennek köszönhetően pedig az idő is, mintha valahogy felgyorsult volna... Ez pöppet, annak is köszönhető lehet, hogy nem igazán szeretem az üresjáratokat, ezért, amikor úgy néz ki, hogy nem lenne elfoglaltságom, akkor tuti fix, hogy kerítek, ezáltal is sikeresen általános kialvatlanságot okozva magamnak.
Ebből pedig egyenes következmény többek között az „elszenvedett” blogmentes idők, amiért állandó jelleggel kapom a noszogatásokat ismerőseim széles körétől. Elkezdve a  "No Csabi írjáááá mááár!"-tól, a "Nem látom, hogy haladna valamit az a blog"-ig. Ezúton is köszönöm mindenkinek a bíztatást, vagy b*sztatást, kinek, hogy tetszik. :P Mindenesetre kedves tőletek, hogy érdeklődtök!

Üzenetetek tőletek nekem :D

Nézzük a hétköznapok eseményeit, volt rendesen!

Megérkezett bizony első fizetésem, ami már eléggé hiányzott, hiszen 2 hetes késéssel kaptam meg, mint, ahogy számítottam rá! Ez sem volt azonban teljesen zökkenőmentes, hiszen habár a bankszámla létrejött a bankkártya sosem érkezett meg a címemre. 2 héttel a várt időpont után hívtak fel, hogy vegyem át inkább a bankból, már éppen keresni akartam rajtuk, hogy mégis miért Bangkokba küldték azt a kártyát. Elmentem a bankba és, mondtam, hogy a kártyáért jöttem, erre egy borítékot vett elő a srác, ami össze-vissza volt gyűrve, itt-ott foltokkal a cím meg 1 határozott mozdulattal áthúzva. Olyan volt, mint egy II. Világháborút megjárt, nácik által elfogott titkos irat.
A banki ügyintéző srác fogta a „titokzatos” papírmasét és kivette belőle a kártyát, sértetlenül. Az pedig tényleg működött, mint utólag kiderült!

Money, money, money

Második hatalmas élmény munka közben ért. Szokásos nyelvi transzformációs gyakorlataimat folytattam (értsd fordítottam a tetves cseh weboldalt), amikor egyszer csak megjelent az irodában Mr. Széparcú Colosfiú. Mr Niceguy fogta papírtekercsét, ami egy öreg pergamennek nézett ki és kivett belőle egy mandala gyűjteményt! Tibet újra lecsapott, azonban ezúttal nem zengőkürt formájában, hanem egy antikommunista műveszetkedvelő aktivista személyében! A mandalákat elkezdte bemutatni és közben végig valami tüntetésről dumált a „rohadt kommunistákat” szidva. A mandalák darabonkénti ára 800 Korona volt, azaz röpke 10000 Ft. Két fő okot említett, miért kell megvennünk, idézem ha nem is szó szerint: „Kiakaszthatjátok a hálószobába az ágy fölé, hogy a szexuális rituáléjaitokat felpörgesse a különleges energiáival. Ja és mellesleg a pénz tibeti árva kisgyerekekhez kerül.”
Köszöntük a tálalást, de inkább passzoltunk és kikísértük. A többiek meg csak néztek, mi a bánatot keresett bent egy ilyen fószer. Hát magam, sem tudtam Bart egyáltalán minek engedte be, de hogy feldobta a napom az tuti. :D Közben alig bírtam megállni a röhögést, amikor pedig elment Mr. NiceMandalaBoy a röhögés kitört!

Tibet visszatér, mandala kreáció

Most pedig nyargaljunk át munkatémára. A nyelvtranszformáció megállás nélkül folytatódott. Mondhatjuk, hogy a szemem már jojózott a sok „przmsctrbt”-től. Szerencsére adódott tesztelési feladat is, Budapestre telefonálgatás, ide-oda, hogy haladjon az a .hu domain regisztrálás. Volt is szenvedés, de úgy néz ki mára minden rendeződik és mára már el is indítottuk az értékesítést. Meghódítjuk a magyar piacot!
Idő közben pedig a cég gazdagodott egy új munkatárssal is! Ő pedig nem más, mint Jakub párja Lucka, aki már eddig is hébe-hóba be-be járt a céghez dolgozgatni, de csak olyan heti 10 órában, szóval most hivatalos lett. Ezzel, pedig első női munkatársunk érkezett meg a céghez! Együtt járva azzal, hogy mivel eddig a női WC-t használtuk, hölgy híján, a férfi WC-t fel kellett szabadítani, ami pedig eleddig a kacattárolás funkcióját látta el. A törvény szent, külön mellékhelyiség minden nemnek!


Nem sok szót ejtettem eddig a cseh tanulásról, nézzük meg azt is kicsit. Tehát az egész csoportot Bridget szervezte meg Facebookon, mint egy nyitott bárki számára elérhető lehetőséget nyelvtanuláshoz. Ő folyamatosan bombázott mindenkit ötleteivel, felvetéseivel, ennek volt köszönhető az is, hogy egységes könyvből kezdtünk el tanulni.
Ez így mind szép és jó azonban adódott egy nem várt komplikáció, ami által összeszólalkozott önjelölt tanárainkkal és le akarta cserélni őket másokra. A sztori részleteivel nem fárasztanék senkit, a lényeg az, hogy volt sértődés, "sárdobálás", "üvöltözés", amivel kissé sikerült is megzavarnunk a kávézó rendjét. (Zakkant külföldiek... - gondolhatták a jelenlévők :D)

Paprikás volt a hangulat :D

Az eset kapcsán kifejtettem a véleményem mindenki előtt, majd mivel a többiek egyetértettek velem mi úgy döntöttük tanáraink pártjára állunk és folytatjuk az órákat. Bridget erre természetesen bedühödött, kiszállt és magával rántotta a Facebook csoportot is, feladva nekünk a leckét, hogy újraszervezzük magunkat. Egy szó mint száz, volt ám dráma rendesen, totál feleslegesen. Eredménye az egésznek annyi lett, hogy innentől sokkal felhőtlenebb és jókedvűbb órákat tartottunk mindenki számára élvezhetően, mindenféle problémázás nélkül! Hell yeah!

Ennyi lettem volna ezúttal! Folytatás hamarosan az eseménydús hétvégékről, sok-sok képpel! ;)
Uff, én beszéltem!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése